Betlehem, a kenyér háza

„Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba.” Mikeás próféta (Mk 5.1)

így jövendölte a Megváltó születésének helyét, akinek Dávid házából kell érkeznie, márpedig Dávid „egy Júdeába, Betlehembe való Isai nevű efratitának volt a fia” (1Sám 17,12). Efrata területe a zsidó honfoglaláskor Júda törzsének jutott. Itt született Dávid, és a környező dombokon legeltette atyjának nyájait és itt kente fel őt Sámuel próféta királlyá. Mivel Dávid ágából származott, ezért jött ide a Názáretben élő József családjával a népszámlálás idejére. Beteljesedett hát az Írás, hogy  a Megváltó Betlehemben születik majd meg. Amikor József megérkezett, a családi ház tele volt a rokonsággal, ezért a szülés előtt álló jegyesével, Máriával csöndesen visszahúzódott a ház barlangistállójába, ahol az újszülöttet a jászolba fektették. A városka környéki pásztorok hallhatták meg először az örömhírt, és ők jöhettek elsőként köszönteni Jézust.

A születés barlangját nagy tiszteltet övezte a keresztények körében, és bár Hadriánus császár alatt meggyalázták, pogány istenek kultuszhelyévé tették, a kereszténység győzelmekor Konstantin császár templomot építtetett a szent sír fölé 326-ban: a Születés Bazilikáját. A templom jelenleg a római, a görög- és örmény-ortodoxokhoz tartozik és óriási méretű:
Betlehem, a kenyér háza5 hajós,  olyan mint egy erődítmény.

A fő látványossága a benne található születés barlangja, mely Jézus korában istállóként szolgált és természetesen elé építették a ház főépületét.

Ma Betlehem 25 ezres lakosú, 40%-ban keresztény arabok lakta település az Izrael által eltűrt Palesztin Hatóság területén. Évente 2 millió turista keresi fel és lakói jórészt az idegenforgalomból élnek.
A turisták egyéb célpontjai: József barlangja (kápolnája), Jeromos cellája, aki a hagyomány szerint szintén egy barlangban fordította le latinra a Szentírást. Megtekinthető még  a  puha, fehér tufába vájt „Kis Jézus tejbarlangja”, amely szikláit a legenda szerint Mária lecsöppenő teje fehérítette meg.

Betlehem jelentése héberül a „Kenyér háza”. Kiemelt város ez az üdvtörténetben, hiszen a kenyér, amit adott: Jézus teste, mellyel táplálja kiválasztott népét. „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” (János 6,51)

Szentek egyessége?

A szent szó eredeti használatban az Istent és a hozzá tartozó dogokat jelentette.  Legyenek azok istentiszteleti dolgok, tárgyak, kultuszhelyek, Istennek szentelt időszakok. Azért szentek, mert Istenéi. Így válik Izrael népe is szentté, kiválasztottá a népek sokaságából. Nem azért szent, mert jó, vagy tökéletes, hanem mert Isten a magáénak különíti el. Jézus Krisztussal megtörténik az új elválasztás: „Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.”(Ef 1;4)

Az új Izrael a Krisztus-követők egyháza, melyben a páli levelek tanulsága szerint az egyház minden tagja maga is szent, a szentség részévé válik.

Cikk folytatása

Nero, a kereszténység jótevője

Nero, a kereszténység jótevője„ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20).

Habár a Judeában kialakult keresztyénség a tanítványok munkája nyomán egyre terjedt a Római Birodalomban, érzékelhető jelenléte az I. század közepén még nem volt. Keleti zsidó szektának tekintették, egynek a sok vallás közül, melyek kavarogtak az óriási birodalomban. A keresztyének Rómában is megjelentek és kezdetben a zsidó közösség keretein belül éltek. Maga Pál apostol Rómába történt szállítása és perében történt felmentése után (Kr.u 61) szabadon tanított a zsidók és nem zsidók körében egyaránt. A római hatóságok számára a Kr.u. 64-ben kitört tűzvész után váltak érdekessé a keresztyének. A hat nap és hét éjszakán át tomboló – valószínűleg véletlenül kialakult – tűz Róma 14 kerületéből hármat teljesen hetet részlegesen megsemmisített. A felelősség és rövidesen a gyanú Nero császárra terelődött. Városszerte az a pletyka járta, hogy a császár felmászva palotája tetejére, a tűzben gyönyörködve, lantjával a Trója pusztulásáról szóló homéroszi dalt énekelte, Róma vesztéhez hasonlítva azt. Egyesek szerint maga Nero állt a gyújtogatás mögött, hogy ezzel tisztítsa meg a terepet nagyszabású építkezési tervei előtt.

Cikk folytatása