Karácsonyi cikk 2014

A Nyáregyházi Református Egyház nevében szeretettel köszöntöm a kedves olvasót és kívánok Istentől megáldott, békés, boldog karácsonyt. A karácsonyi cikket november 28-án írom, szitáló ónos eső áztatja a tájat, sötét felhők vannak felettünk. A hősugárzó zaja mellett szeretnék lélekben felemelkedni, lelkileg megérkezni Isten tenyerére, hogy felérezzem az Ő üzenetét. Képes-e az ember, a külső zavaró tényezőkön átlépni, képes-e bezárni a szemét, a fülét, az érzékszerveit, hogy csak Istenre figyeljen? Kell az Istennel való találkozáshoz gyakorlat, edzettség, amit az imádság során képes elsajátítani az ember. A találkozáshoz, kell lelki éhség, nyitottság, figyelem, de ott kell, legyen Isten, hogy szóljon, hogy megmutassa akaratát, legyen üzenete hozzánk. Ezt a csodát kérem, várom, hogy ne az én szavaim legyenek hangsúlyosak, ne én üzenjek az olvasónak, hanem rajtam keresztül az Isten.

Karácsony, ízlelgetem a szót és várom, hogy mint édes íz szétterüljön a számban, várom, hogy megragadjon, visszaröpítsen a gyermekkor varázslatos világába, mikor az ember tiszta szívből képes hinni és várni. Ízlelgetem a szót, amely a múlt varázsából, a jelenbe is képes, egy ezüst szálat húzni, hogy ne ragadjak le a gyermekkornál, hanem aktuális, nekem szóló üzenetet tudjak átvenni. Ízlelgetem a szót, most már, az Isteni szót, az Igét, amelybe nem kell életet lehelni, nem kell érzésekkel feltölteni, mert az Ige, élő, ható erő. ,,És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.’’  (Lk. 2/6-7.) A mindenség Ura eljön közénk és nincs számára hely. Nincs helye, a mai ember életterében sem, nincs helye Jézus Krisztusnak még a karácsonyi ünneplésben sem. Kiszorítja az evés, ivás, ajándékozás, kényelem, tespedtség, érdektelenség, valami, ami erősebb a mai ember életében. Egy mai fiatal életében van-e hely Isten számára? Egy mai fiatal előtt, volt-e pozitív példa az élete során Istenről? A szülők hitelesen élték a gyermekeik előtt a hitéletüket. Láttak a gyerekek olyan családi képet, amelyben, nem csak egy napra lesznek vallásosak a szülők? A mai szülők mit láttak és tanultak, a most nyugdíjas szüleiktől? Hány generáció távolodott el Istentől? Melyik generáció az, amely még a szüleitől megkapta lelkileg azt, amit meg kell kapnia egy gyermeknek, majd ő már a gyermekének ezt nem adta át. Mely generáció lopta ki a családi örökség legdrágább kincsét, a hitet? Komoly kérdések, inkább, adventi kérdések, bűnbánati kérdések mindezek.

Nem volt számukra hely, repülök az Ige szárnyán, landolok a racionalitás talaján, akkor is megérkezett Isten Fia, akkor is elhozta a reményt és szeretetet. Isten képes ebbe a hely nélküli világba is, szeretetet vinni, képes a bűnöst is a keblére szorítani, képes az általunk túlzsúfolt életünkbe is, mentő és menekítő erőt sugározni. Túlcsorduló világunkba, az információ özönben, elfásulunk, megkeményedünk, védekezünk, hogy ne érintsen meg bármi és elérjük lassan, hogy nem érint meg semmi. Semmi, ami körülöttünk zajlik, csak az, ami bennünk van, az értékelődik fel, az kap figyelmet, időnként akár túl sokat. Önző képe az embernek, ami a szavak mögött felsejlik, önző és magányos ember képe. Jézus Krisztus ezért született erre a világra, mert éppen abban a világban és ebben is, az Ő áldozatára van szükségünk, hogy felrázzon, felébresszen, azzal, hogy szeret és annyira szeret, hogy képes volt meghalni érted. Nem azért, mert jó vagy, nem azért, mert rendes vagy, nem azért, mert szent vagy, hanem azért, mert szükséged van rá, azért mert szeret téged. Nem volt számukra hely. A hely nem is nekik kellett igazán, hanem neked kellene, hogy Vele találkozz, hogy Ő jöjjön be hozzád, hogy találkozz vele. Neked van szükséged rá és nem Neki van rád. Ő az Isten és te a teremtménye vagy. Nem egy kísérlet, nem egy termék, nem egy ember a sok közül, te az Ő gyermeke vagy, akit szeret, akit meg szeretne menteni.

Csinálj helyet az életedben, az ünnepedben, hogy az ne tartalom nélkül teljen el. Czeizel Endre a mai napon (2014. november 28.) nyilatkozta. ,,Eddig ateista voltam, de elkezdtem hinni a Mindenható Istenben.’’ A genetikus professzor élete a kutatás volt, de az igazi eredményt, csak most érte el, harcban a rákkal, megtalálta Istent. Utolsó nyilatkozata keserű, kiábrándult volt, a mai reménnyel teli, jövőbe tekintő. Isten ajándékozza meg hittel mindazokat, akik még nem találták meg Őt, legyen a kiinduló pont az ünnep, a karácsony és lehetőség szerint ne egy betegség.

Csinálj helyet a szívedben.

Soli Deo Glória.

Warning: No images in specified directory. Please check the directory!

Debug: specified directory - http://refnyaregyhaza.hu/images/karacsony_2014_cikk