A Nyáregyházi Református Egyház minden kedves olvasó életére Isten gazdag áldását kéri.
Böjti időben vagyunk, amelyhez próbáljuk szabni az életünket és a dolgainkat. A böjti időben a keresztyén ember Istenre figyel, önvizsgálatot tart, mindezek után meglátja azt, hogy hol tud segíteni, egy kicsit hol tudná jobbá tenni a világot. Fontos a felsorolt hármasság, Istenre figyelés, önvizsgálat, segítő szándék. Figyelmében ajánlanám az itt élő embereknek, vallásukat gyakorlóknak és a felekezetek vezetőinek, hogy olvassák el a (Ézs.58:9b.) szentírás zárójelbe tett szakaszát. Azért kellene elolvasni, hogy szembesüljenek az igével, hogy a böjt nem az egymás minősítéséről szól, nem a másik megszólásáról, hanem valami egészen másról. A böjt, az nem régi, mára alig értelmezhető rítusok gyakorlásából áll, hanem a húsvét előtti időszakot kívánja Istennek tetsző aktív időszakká tenni. A régi rítusok maivá tétele, értelmezése elengedhetetlen, hiszen alig értik az emberek miért is kell tartózkodni a zene hallgatásától, a hús evésétől, táncolástól.
Önmagában tetszik-e Istennek, ezen vallási rítusok szigorú betartása, betartatása, ha mögötte nincs lelkiség, ha az egész csak Önmagunkról szól. A Biblia üzenete, Krisztus kijelentései, mind abba az irányba tartanak, hogy a mai világban talán a televíziótól kellene tartózkodni, a sorozatok nézésétől, a számítógép bűvöletétől, a hazugságtól, kétszínűségtől, rágalmazástól, rosszindulattól. Istennek bizonyára jobban tetszene, mint az álszenteskedés. A böjtben az ember megvon magától olyan dolgokat, amelyek számára fontosak, amelyek megvonása által ideje és energiája szabadul fel. A felszabadult idő és energia mások javára kamatozhat. Ennek a szellemiségében felsorolnám mi az, amit a Nyáregyházi Református Egyház tett a böjti időben.