Minden embernek kellene rendelkeznie egyéni diakóniával, olyan tevékenységgel, melyben képes érdek nélkül észrevenni és segítséget nyújtani elesett, beteg, vagy rászoruló embertársának.  A diakóniát gyermekkorban kell tanítani, annak felemelő érzésére rámutatni, feléreztetni, hogy a gyermek természetesnek élje meg a mások felé nyújtott segítséget. A gyermek fogékony és belé ivódik a jó cselekedetekre való hajlam. Képessé kell, hogy váljon arra, hogy észrevegye a szegénységet, nélkülözést, hogy tudjon adni a szendvicséből, kicsi javaiból. Jézus Krisztus parancsa szól hozzánk a Mt.25/35-40. melyben elmondja, hogy jót tenni, enni adni, inni adni, ruhát adni, látogatni, beteget ápolni olyan feladat, amellyel Neki tartozunk, de emberekkel tesszük. ,,Amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.’’ A diakónia lehet gyülekezeti, amelyben lehetőséget és alkalmat biztosítunk arra, hogy gyakorolhassák a Testvérek a jó cselekedeteket.

A Nyáregyházi Református Egyház Isten áldását kéri minden olvasó életére és családjára.

Karácsonyra készülünk, a cikket november 27.-én írom, mikor száz ágra süt a nap és odakint +17-fok van. Nehéz advent előtt az üzenetről beszélni, hiszen az advent a karácsonyhoz vezető út. Majd jövő vasárnap lépünk az adventi időbe, mikor is megkezdünk egy lelki utazást. Az utazás lehet tartalmas, építő, lelkileg megmozdító, átható, sok-sok jelzővel ellátott, de sajnos nem ez a gyakori, hanem inkább a következő: fárasztó, gyors, kapkodós, terhes. A legtöbb ember a karácsonyhoz nem megérkezik, hanem felkészületlenül beesik. A felkészületlenségnek az ára az, hogy nincs lelkisége, igazi öröme, gazdagsága az ünnepeknek. Az ünnep után nem feltöltekezve, megújulva kezdenek az emberek a munkájukba, hanem elfáradva, csalódottan. Csalódnak, hiszen szemük előtt a gyermekkor várakozása, csodavárása lapul, valami csodaszép, titokzatos, bensőséges ünnep. Ezzel szemben marad a profán, anyagias, ételre koncentráló, tévét néző, üres, de feszült együttlét. Elszoktunk attól hogy együtt legyünk, hogy beszélgessünk, hogy tartalmasan töltsük az időt, elszoktunk attól, hogy a család együtt, Igét hallgasson, hogy közös lelki élményhez jusson. Mi akarjuk áldottá tenni az ünnepünket, gondoskodással, vásárlással, meglepetéssel, de elfelejtjük azt, hogy az áldást Isten adja, annak adja, aki felkészül annak fogadására, aki kéri, aki vágyik rá

Új fotók a érkeztek a fotótárunkba:

• 2011 Holdvilág árok
• 2011 Konfirmandus találkozó Ócsa
• 2011 Tisza-tó bringa tábor
• 2011 Rajka-Komárom Dunai vízitúra
• 2011 Börzsöny Foltán kereszt
• 2012 Pótharaszti Istentisztelet
• 2012 Körösi vizitúra
• 2012 Erdélyi kirándulás

A Nyáregyházi Református Egyház Presbitériuma perselyes adakozással kívánja támogatni, a Mezőváriban (Kárpátalján) létesülő gyermekotthont, ahol fogyatékkal élő gyermekek napközi ellátását kívánják megoldani.
A perselyes adakozás időpontja 2013. 03. 17.  9.00-óra Nyáregyháza Református Templom, valamint 2013. 03. 24. 9.00-óra Nyáregyháza Református Templom, valamint 2013. 03. 24. 16.00-óra Református Gyülekezeti Ház, ahol egészséges gyermekek műsort készítenek, beteg társaik támogatására.

Aki adománnyal kívánja támogatni a megjelölt célt, az a következő Gyülekezeti számlaszámon teheti meg: Pátria Takarék Szövetkezet Nyáregyháza, 19829805-1-13.  A megjegyzés rovatba kérjük a ,,Mezővári'' szót beírni, hogy az adományt meg tudjuk különböztetni.

Köszönettel: Kelemen Norbert

A Reformáció 1517. október 31.-én indul Wittenbergből, Luther Márton katolikus pap kezdeményezésére, majd Kálvin János csatlakozik a megújulási mozgalomhoz.

A reformáció célja, hogy az Egyház megtisztuljon, megtérjen bűneiből, visszatérjen a Szentíráshoz, Isten kijelentett igéjéhez. A reformátorok nem voltak hajlandóak elfogadni emberi, püspöki, pápai tanításokat, ha azok a Szentírásból nem voltak igazolhatóak. Márpedig sok minden nem volt igazolható. Az Egyház letért Isten útjáról, emberek tömegeit kínozták halálra az inkvizícióban, a boszorkányüldözésben a római pápák utasítására. Erőszakkal térítettek Krisztus nevében, visszaéltek hatalmukkal, gazdagságukkal az Egyház képviselői. Megengedték és támogatták, hogy pénzért lehessen üdvösséget vásárolni, hogy az elhunytakat pénzen ki lehessen váltani a kárhozatból.

Az emberek eltávolodása az Egyháztól már az 1200-években kézzelfogható volt, Assisi Ferenc az, aki szerzetesként a szegényekhez szól, aki tisztaságot képvisel, aki megújulásért küzd. Igazi megújulásra volt szükség, az Egyházat a Biblia alapjaira kellett visszahelyezni, a Bibliát, amelyet a reformáció idején maguk a papok sem ismertek, lefordítják latinról, végre az emberek nyelvére, Magyarországon 1590-ben Vizsolyban készül el az első teljes magyar fordítás. Az Istentiszteletek a Református Egyházban magyarul folytak, a bibliát felolvasták és magyarázták, prédikálták. Tömegesen tértek át az emberek Európa szerte a Református és Evangélikus hitre. Tiszta, érthető, hiteles vallásgyakorlatra, ahol már nem a pap van a középpontban és nem az Egyház tanítása, hanem Isten Igéje és a Gyülekezet.

Nyáregyházi Református Egyház Erdélyi táboráról készült két videómontázs.

Fotók amelyeken Mi is szerepelünk.